Váltás

Azt hiszem miután visszatérek más ember leszek mint aki most vagyok. S valljuk be ezt igazán nem bánnám.

Hejehujj!

Csudajó dolog van itt mindenhol! Tegnap végre összeszereltük Nyócival a saját kis mobilinternetünket, aztán este Dél-Korea tovább jutott a foci vb-n a 16 közé, végül ahogy kifelé bámulok az ablakon azt kell lássam hogy süt a nap. Vagy legalább próbálkozik. De nekem ma már az is elég

Bonyolult

Ma egy filmben azt mondta valaki, az élet bonyolult. Milyen igaza volt. Nincs olyan hogy fekete-fehér, nincsenek abszolút igazságok, nincsenek világos és sötét foltok. Az élet szürke. Szürke, homályos, dágványos, kusza valami. Át kell harcolni, rágni magunkat undorító, viszolyogtató dolgokon ahhoz hogy majd a legvégén egy képzeletbeli rostán megszűrve fennakadjanak a pillanatok amelyekért érdemes volt végigcsinálni mindent. Végül kézenfogva a halált, elszámolva magunkkal és mindenkivel, elégedett mosollyal hagyjuk itt ezt a világot.

Mi a lófa...?

Komolyan egy papírt aláíratni két napba telik? Miért kapja ez az ember a fizetését? Nekifutásból páros lábbal rúgnám ki de azonnal az ilyen léhűtőket!

Egyenesbe jönni.

Igen, az nem lenne rossz dolog most. Egyenesbe jönni ezzel az Erasmus dologgal. Elküldeni az összes átkozott papírt, lefoglalni a repjegyet, a szállást, megvenni szükséges cuccokat stb stb. De még nagyon nem látom nem hogy a dolog végét, de az elejét sem. Annyi mindent intéztem már, mégis olyan mintha még sehol sem tartanék.

De kapjam már be! Minek panaszkodom? Szeptembertől Belgium!

Napjaim....

azzal telnek hogy nem telnek.

Mai vacsora

Egy doboz raffaello, mellé igen magas minőségű narancslé mely mindössze 370 forintot kóstál, viszont öt literes kiszerelésű. Jó étvágyat!

Költözés

Épp az imént vitték el tőlem a tévém. Nem is értem magam. Alig nézegettem szegényt és most mégis, máris, hiányzik. Ráadásul még a kisszekrényem is oda, úgyhogy élhetek a bőröndömből mint valami vándorcigány.