Kőtelek 1. rész: funny moments

Azt hinné az ember fia hogy egy kis faluban nem történik semmi, de ez abszolúte nincs így. Hiszen miközben buszunk megadja magát a hőségnek, megjelenik a nép hőse Sandokan hogy szakértsen, s az idegtől-forróságtól verejtékező buszvezetőt megtámogassa hozzá(nem)értésével. De említhetném hogy a kutakból rózsaszín-csodaszín víz tör elő amely ugyan kissé lúgos de legalább elkergeti a b.g. kéményseprőt. És persze ott vannak a mamák akik tündériek, őrült mód tudják lökni a dumát és szívből jövő kacajuk felejthetetlen csakúgy mint a barackjaik, pogácsáik és mindenféle sütijeik. ( azóta is pihegek duda méretű hasam árnyékában) Azért persze munka is akad imitt-amott, hol egy kis ablak szerelés, hol egy kis árpa lapátolás, aztán a nap végén egy kis falulátogatás, felesezés és békés csevely, a vérmes szúnyoghorda meg nem szűnő támadásai közepette. Egyszó mint száz egy ilyen kis helyen is megterem a jókedv és a boldogság, s köszönöm hogy egy pár napig nekem is részem lehetett benne.