Különös éjszaka volt....

A mai villamosút két okból is érdekes. Először feltűnt egy csodaszép lány aki rám köszönt, ráadásul még rám is mosolygott, de sajnos nekem fogalmam sincs, hogy kicsoda és azóta is ezen töröm a fejem, mert jó lenne tudni a nevét. Olyan szépen mosolygott a szeme. Miután leszállt, egyszer csak azon kaptam magam, egy szoborcsoport része vagyok. Volt egy pillanat,emlékszem két megálló között, mikor az emberek nem voltak már emberek, csak bábuk.Bábu voltam magam is, s merev tekintettel, szorongva vártam hogy valaki bevegyen a kirakatból. Aztán hirtelen mindenki mocorogni, beszélgetni, ásítani kezdett. De az a pár másodperc...