Erasmus.

A múlt héten leadtam a papírokat. Mindent. Szinte elsőként. Két , talán három hét múlva kiderül az eredmény hogy megyek-e Belgiumba vagy sem. Nem is tudom mit érzek most.... Persze jó lenne megkapni és elmondani hogy végre valahára változik valami ( uhh ez a v betűs négyes abszolúte véletlen volt) de kicsit félek felkavarni az álló vizet. A tréningen is megmondták: a biztonságot és az állandóságot kedvelem. De egyszerűen nem akarom kihagyni. Annyi lehetőséget rejthet magában ez az egész, mintha valaminek a kezdete lenne - persze tudom valahol, hogy ez pusztán csak az én idealista és hősszerelmes lelkem szüleménye, de kitudja - talán most igazán belevághatok a közepébe. Talán most megkapom az első pofonokat amiket úgyse kerülhetek ki. Olyan lesz minden mintha élném az életet. Áhh de hisz még meg el se nyertem az ösztöndíjat, miről beszélünk kérem?